Az adósnyilvántartás, azaz a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) (korábbi nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer - BAR) két részre tagolódik, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra. Az adósnyilvántartás a következők szerint működik.

A KHR két részre tagolódik, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra. A vállalkozásokat tartalmazó rendszer további három részre tagozódik. Az első része egy olyan rendszer, amelybe minden, hitelt felvevő vállalkozás bekerül, tehát ez a KHR egyetlen nem negatív listás rendszere. A második listán azokat a vállalkozásokat tartják nyilván, amelyeknek bankszámláján fedezethiány miatt harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorban állást tartanak nyilván, illetve a harmadik azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek a készpénz-fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésükben foglaltakat megszegik.

Természetes személy az alábbi esetekben kerülhet a KHR-be:

1. Ha a hitel-jellegű szerződésben vállalt kötelezettségének, oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért (2008. január 1-jétől 69.000 Ft) és e minimálbér-összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. A törvénynek megfelelő (folyamatos, egyidejű fennállás) feltételek beállta esetén a pénzügyi szervezet kéri a természetes személy adatainak rögzítését a nyilvántartásban.
2. Aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre. Aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel, és akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a "készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés" buncselekmény elkövetését állapítja meg.
3. Felkerül a listára az is, aki a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, hallgatói hitelszerződés megkötése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha ez okirattal bizonyítható.

A KHR az adott ügyfél személy- és lakcím azonosító adatait, és a kölcsönszerződés adatait, a lejárt és meg nem fizetett tartozással kapcsolatos adatokat, illetve a fenti 3. pontban említett szerződéssel és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatokat tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy a magánszemélyek esetében egy ún. negatív listáról beszélhetünk, tehát az adatok csak szerződésszegéskor kerülnek átadásra, így értelemszerűen egy újabb hitelkérelem elbírálásakor jelentősége van a nyilvántartásnak. A nyilvántartott adatok széles köre mindazonáltal lehetőséget teremet arra, hogy a KHR-ben való szereplés ne legyen automatikus elutasítás indoka. A negatív listára való felkerülés tehát önmagában nem jelenti a hitelkérelem automatikus elutasítását, mert a hiteligénylésről a pénzügyi szervezet mindig saját hitelbírálati szempontjai alapján dönt. Természetesen csak a speciális kockázatok felmérése után dönthet az ügyfélre nézve kedvezően a pénzügyi intézmény, így akár többletfedezetet is kérhetnek a listán szereplő ügyfelektől.

Az ügyfelek érdekeinek teljes körű védelme érdekében a KHR-rel kapcsolatos tájékoztatás több lépcsőben történik. A pénzügyi szervezeteknek először a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően kell tájékoztatni az ügyfeleket arról, hogy amennyiben okirattal bizonyítható módon valótlan adatot közölnek, illetve hamis vagy hamisított okiratot használnak, adataik bekerülnek a KHR-be. Ezt követően a konkrét szerződés megkötését megelőzően a pénzügyi szervezeteknek írásban kötelező tájékoztatni adósukat arról, hogy személyes adataik nemfizetésnél milyen esetben kerülhetnek be az adósnyilvántartásba. Emellett 30 nappal az adatok KHR-be továbbítása előtt is értesíteniük kell az ügyfelet arról: tartozása akkora, hogy felkerülhet a "feketelistára". Ha továbbra sincs változás és a hitelező intézmény elküldte a személyes adatokat a KHR-be, erről 8 napon belül köteles értesítenie az adott ügyfelet.

A törvény lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk a KHR, ezt a betekintési jogot bármely hiteladat-szolgáltató révén gyakorolni lehet. Az erre a célra kialakított nyomtatvány az ún. ügyféltudakozvány. A választ postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapja meg az ügyfél. A tájékoztatás a kérelmező számára évi egy alkalommal díjtalan a továbbiakban a költségtérítés a kapcsolódó közvetlen költségek ellenértékét tartalmazza.

Kifogásra - az adatlekérést követően megszerzett adatok alapján - annál a referenciaadat-szolgáltatónál (a pénzügyi szervezetnél) amelyik a listára történő felvitelt kezdeményezte, illetve a KHR-t működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt-nél (BISZ Zrt.) kerülhet sor. A kifogást 15 napon belül kötelező kivizsgálni, és a nyilvántartottat írásban értesíteni kell annak eredményéről. Amennyiben a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, köteles a helyesbítést haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megtenni.

Az ún. hiteladatper egy új jogorvoslati lehetőség, amely az adatok átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató, vagy a nyilvántartást vezető pénzügyi vállalkozás (BISZ Zrt.) ellen indítható pert jelenti. A keresetlevél benyújtására az előzetesen kivizsgált kifogás eredményének birtokában van lehetőség. A tárgyalás kituzésére és megtartására a törvény igen rövid határidőket szab. A bíróság, már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti az adatok kezelésének felfüggesztését. A bíróság jogerős döntése nyomán a helyesbítést, törlést, haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül végre kell hajtani.

A BISZ Zrt. Üzletszabályzata kimondja, hogy a KHR a lezárt adatok nyilvántartására a törvényben meghatározott maximális 5 éves időt teljes mértékben kihasználja. Ez azt jelenti, hogy az adósok nemcsak mulasztásuk fennállásának ideje alatt, hanem a késedelem megszűnését követően még öt éven át szerepelni fognak a negatív listán. Az öt év letelte után viszont a BISZ Zrt. a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

Forrás: PSZÁF