Minden megoldásra!

Ha a kormány beváltja az ígéreteit, akkor teljesülhet az alapvető álom: elméletben bárkinek lehet lakása. Nézzük, honnan jön a segítség, azaz hogyan érhető el, hogy fedél legyen a fejünk felett.

Tudjuk, hogy az elmúlt egy évben több otthonteremtési támogatás szűnt meg: például tavaly nyáron inthettünk búcsút a szocpolnak és a kamattámogatott hiteleknek, ráadásul a bankok is szigorítottak a hitelfelvételi lehetőségeken. Amikor ezek a tervek még csak napvilágra kerültek, azaz attól volt hangos a sajtó, hogy a Bajnai-kormány 2009. július 1-től megszünteti a szocpolt illetve a kamattámogatott hitelkonstrukciót, akkor beindult a roham a bankoknál, mert sokan tudták, hogy csak így tudtak lakáshoz jutni. A népszerű szociálpolitikai kedvezményt ugyanis sokan arra használták fel, hogy részben vagy egészben ebből teremtsék elő a lakásvételhez szükséges beugrót: a vevők 15-20 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, ám az ország egyes részében az igénybevételi arány ennél jóval magasabb is lehetett – mondta Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője. Igaz ugyan, hogy a válság, s az ebből következő változások az egész országot érintették, mégis elsősorban a fiatalokat sújtotta. Ezért nem meglepő, hogy az új kormány otthonteremtési intézkedéseit tűkön ülve várja az ország. Nézzük, hogy mik a tervek:

Csökkenő SZJA= több pénz

Orbán Viktor júniusban bejelentett 29 pontos gazdasági akciótervében nem csak az szerepel, hogy a kormány talpra állítja a gazdaságot és helyreállítja a demokratikus normákat, hanem az is, hogy megteremti a szociális biztonságot. Ezek mellett a miniszterelnök szerint most fennálló adórendszer igazságtalan, ezért mostani 17 és 32 százalékos adósávokat eltörölné, s helyette egységesen 16 százalékos, egykulcsos adózást javasol. Ezzel több pénz maradna a családoknál, így (elméletileg) elérhetőbbé válna, hogy lakáshoz jussanak. Ezek mellett viszont a kormány olyan családi kedvezményeket is adna, amely a nagycsaládosok helyzetén könnyítene: ennek lényege, hogy egy- két- három gyermek után egy meghatározott jövedelem nem lenne adóköteles. (Ennek a jövedelemnek a mértékét viszont évről-évre határoznák meg, mert ez attól fog függeni, hogy mennyi pénz marad a költségvetésben.) Ez az intézkedés is azt eredményezné, hogy (elméletileg) jobban lehetne takarékoskodni, így a hitelfelvételkor magasabb lenne az igazolt jövedelem, így könnyebbé válna annak felvétele.

Forinthitel = biztonság

Sokak számára az elmúlt évben a hitelek mumussá váltak: a devizahitelek törlesztőrészleteinek kiszámíthatatlansága ugyanis számos családot kényszerített az utcára. Az elmúlt évben tehát a hitelfelvételhez félelem és az elérhetetlenség szócska párosult. Épp ezért nem meglepő, hogy márciustól szigorodtak a hitelfelvétel szabályai. A tavaly december 30-án kihirdetett 361/2009 számú kormányrendelet jelentősen szigorította a lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 2009. évi CLXII. törvényt, melynek első szakasza idén március elsején, míg a második június 11-én lépett hatályba. A márciusi szigorítás arról szól, hogy jelzáloghitel felvétele esetén a hitelfelvevő kötelezettség vállalása nem haladhatja meg az ingatlanhitel fedezeti arányának 75 százalékát, pénzügyi lízing esetében pedig a 80 százalékát. (Építés alatt álló ingatlanra nyújtott hitel esetében a hitelkorlát az építmény teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre kell vonatkoznia.) Továbbá euró (EUR) alapú hitelfelvétel esetén az LTV, azaz a hazánkban a kereskedelmi bankok többsége által alkalmazott hitelbiztosítéki értékaránytól független érték nem haladhatja meg a 60 százalékot, pénzügyi lízing esetében pedig 65 százalékot. Bármely más devizahitel (CHF) esetében pedig az ingatlan forgalmi értékének 45 százalékát, pénzügyi lízingkor pedig az 50 százalékát. A június 11-től hatályos korlátozások között pedig többek között az szerepel, hogy a pénzintézeteknek lényegében el kell elkészíteniük azt a belső szabályzatukat, amelyekben részletesen rögzítik a hitelképességi vizsgálataik szabályait, a hitelezhetőségi limitet, illetve a hiteltípusonként figyelembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásainak módját, valamint a kölcsönt igénylő személy meglévő hitelei beszámításának technikáját. (Június 11-től a pénzintézetek elállhatnak az olyan hitelkérelmezőktől, amelynél kizárólag csak fedezeti ingatlan van. A bankok lényegében csak a hitelképességi vizsgálat, a BAR-lista áttanulmányozása után adhatnak majd hitelt.)

A kormányrendelet viszont a forinthitelek esetében nem határozta meg a maximálisan kifizethető limitet, ezt bankok saját hatáskörükben állapíthatják majd meg. A fent leírtak mellett fontos változás még, hogy a devizaalapú hitelek mögé a jövőben nem lehet jelzálogjogot bejegyezni. A szakemberek augusztus 31-ig kidolgozzák a szeptember 31-december 31 között felálló nemzeti eszközkezelő társaság koncepcióját, amely egyéni kérelemre beváltja a devizahitelt forintra – közölte Nagy Anna kormányszóvivő. S bár a forinthitelek vélhetően nem lesznek olyan népszerűek, mint a devizahitelek, azt azért elismerhetjük, hogy egy jóval biztonságosabb otthonteremtést tesznek lehetővé. A forinthiteleknél ugyanis nincs árfolyamkockázat, így a törlesztőrészlet mindig előre kiszámítható.

Nincs kilakoltatás = fedél

Mivel a devizahitelek törlesztőrészleteinek nagymértékű emelkedése miatt nem egy, s nem is kettő család került az egyik napról a másikra az utcára, ezért a mostani kormány első intézkedései között szerepelt a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása. Jelenleg 2010. december végéig senki nem lakoltatható ki. Sőt! A kormány tervei között azt szerepel, hogy létrehoznak egy állami tulajdonban lévő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot. Ehhez a Társasághoz kerülnének a bajba jutott hitelesek lakásai, melyeket azután vissza tudnának bérelni. Nagy Anna kormányszóvivő közölte, hogy a szakemberek szintén augusztus 31-ig dolgozzák ki, hogy a tulajdonjogot hogyan lehet majd bérleti jogra váltani, illetve hogyan lesz megállapítva az ilyen lakások bérleti díja.

Ami viszont bezavar

Rossz hír, hogy a jövőben a minimálbér után már adózni kell majd, illetve, hogy búcsút mondhatunk az adójóváírásnak. A közszféra fizetései is górcső alá kerültek: a sokszor alulfinanszírozott dolgozók a hírek szerint bércsökkentésre, bérbefagyasztásra számíthatnak. Ami viszont most leginkább felkavarja a kedélyeket az az, hogy a kormány bankadót akar kivetni: az Országgyűlés ma délután szavaz a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvénycsomagról. A parlament korábban már elfogadta a számvevőszéki és költségvetési bizottsági módosító indítványát, amely több kivételt tesz a bankadó hatálya alól: közte a három éven belül alakult (“tevékenységi engedélyét első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző”) biztosítók és takarékszövetkezetek körét menti fel a különadót megfizettetése alól. Az így mentesülő biztosítók közé tartozik a Járai Zsigmond volt jegybankelnök nevével fémjelzett CIG Közép-európai Biztosító Zrt. is. A bankadó a hitelt felvevőknek nem feltétlenül hozza el a Kánaánt, hiszen a bankok minden bizonnyal ennek részét vagy egészét – ígéreteik ellenére – az ügyfelekre fogják terhelni.

Forrás: ingatlan.net 2010.07.22.